Csatolt állományok kezelése « Tartalomjegyzék » Levelezőlisták


Vírusok és hoaxok

A számítógépes vírusok eredete rendszerprogramozók tréfálkozásaira vezethető vissza, akik azon versenyeztek, vajon hogyan tudják kijátszani egymás tudását, megkeresni a kiskapukat a számítógépek alapszoftvereiben, operációs rendszerében. A kezdeti vírusok mágneslemezeken terjedtek gépről gépre, s fertőzték meg sorban az adott számítógép programjait, „beleírva” magukat a kódba. Annyiban hasonlítanak a biológiai vírusokhoz, hogy szintén szaporán terjednek és több-kevesebb kárt okoznak. Vannak közöttük egészen ártalmatlanok, és léteznek olyanok is, melyek számítógépünk teljes anyagát képesek letörölni. Feltétlenül érdemes védekezni ellenük, és megtenni a lehetséges óvintézkedéseket.

A drótposta elterjedése óta a vírusok nemcsak mágneslemezeken, hanem e-mailben is terjednek, hiszen egy elektronikus levél csatolt állománya bármilyen program lehet, akár egy fertőzött szoftver is. Sőt, immár nemcsak az „általános” programok fertőződhetnek, hanem a szövegszerkesztőkben készített állományok, a sokfelé használt Microsoft Word dokumentumai is, kihasználva a Wordbe épített belső programozhatósági lehetőségeket, a makrókat: ezért nevezzük ezeket makrovírusoknak. Mivel gyakori, hogy dokumentumokat küldünk e-mailhez csatolva, érdemes minden beérkező csatolt Word-dokumentumot * ellenőrizni, hiszen bármelyik lehet „vírusgazda”.

A vírusok egyik típusa kifejezetten a levelezéshez kapcsolódik. A féregvírusok (angolul worm-ok) olyan – ártalmatlannak tűnő, figyelemfelkeltő szöveget tartalmazó – levelekben terjednek, melyek csatolt állománya egy picike program, s ezt kíváncsian megnyitva gépünk már meg is fertőződött. Ezt követően a vírus levelezőprogramunk címlistájának összes tagjára továbbküldi magát automatikusan anélkül, hogy észrevennénk. A fertőzés tényén kívül óriási levélforgalmat generál, ebből adódóan képes teljes hálózatokat megbénítani, mint ahogy erre több multinacionális cég levelezőhálózata esetében is volt már példa az utóbbi évek során.

Bizonyos féregvírusok ráadásul – visszaélve az Internetes levelezőszabvány egyszerűségével – a feladót is meghamisítják, ezért abban sem lehetünk biztosak, honnan érkezett a fertőzött levél, kinek kellene szólnunk, hogy tisztítsa meg gépét a vírustól.

Hogyan védekezzünk a vírusok támadása ellen?

  • Telepítsünk gépünkre vírusvédő programot (CD mellékletünkön megtalálható a német Antivir program, mely privát és non-profit célra ingyenesen használható). Frissítsük rendszeresen (hetente vagy kéthetente) a program vírusadatbázisát. Mindez azonban nem elég, hiszen nem véd a legújabb, még ismeretlen vírusokkal szemben.
  • Legyen gyanús minden, ismeretlen feladótól érkezett levél! Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy nekünk küldték (pl. angol nyelvű levél, holott csak magyarul beszélő levelezőpartnereink vannak), akkor töröljük le a levelet olvasatlanul!
  • Ha ismert feladótól érkezett egy levél, de furcsa tartalommal (pl. angol nyelvű levél magyar ismerősünktől), vagy ismeretlen, nem várt melléklettel, akkor ne nyissuk meg a mellékletet! Lehet, hogy egy féregvírus küldte a levelet az ismerősünk helyett.
  • Kerüljük az olyan levelezőprogram használatát, mely automatikusan megnyitja a leveleket, vagy a mellékleteket! Ezek közül a legelterjedtebb az Outlook Express, hiszen a Windows része, így nagyon sok gépen megtalálható. A program számos biztonsági hiányossággal rendelkezik, ezért ajánlott az Internetről a biztonsági frissítések letöltése és telepítése. Tanfolyamunk során széles körű elterjedtsége miatt mutattuk be. Alternatívaként ajánljuk a Mozilla Thunderbirdöt.
  • Böngészőnk is biztonságos legyen! Egyes szoftvereknek vannak biztonsági hiányosságai, így pl. az Internet Explorer (a Windows alapértelmezett böngészője) esetében is ajánlott a biztonsági frissítések letöltése és telepítése. Alternatívaként a könyv CD mellékletis megtalálható szabad szoftverek közül néhány perc alatt telepíthető a Mozilla, illetve Netscape, vagy letölthetők innen: www.mozilla.com Mozilla Firefox, http://browser.netscape.com/ns8/download/default.jsp Netscape
  • Mi magunk is csak olyan csatolt állományokat küldjük tovább levelez?partnereinknek, melyekr?l tudjuk, hogy nem fert?zöttek. Szövegszerkeszt?ben készített dokumentumainkat RTF formátumban küldjük, mert így nem terjednek a vírusok.

A vírusokon kívül létezik egy másik (nem annyira veszélyes, de éppen eléggé kellemetlen) veszélyforrás. A lánclevelek (angolul hoax-ok) körlevélként érkeznek, s látszik rajtuk, hogy már rengeteg helyen végigmentek, sokan küldték tovább az üzenetet. Vannak köztük segítő szándékúak (Solidaridad con Brian – segítsünk a beteg Briannek), tiltakozásra felszólítóak (pl. bizonyos filmek, színdarabok ellen), illetve vírusveszélyre figyelmeztetőek. Közös jellemzőjük, hogy azzal zárulnak: „Feltétlenül küldd tovább ezt a levelet az összes ismerősödnek!”. Általában nehéz vagy lehetetlen ellenőrizni, hogy a levél igazat mond-e, s ezért jóhiszemű emberek gyakran továbbítják ezeket. Sokszor olyan hivatkozásokat is találunk egyes levelekben, miszerint hitelesnek látszó intézmények megerősítették a vélt hírt (pl. a Microsoft és IBM által megerősített vírusveszély – egyik cég sem a vírusvédelemmel foglalkozik). Valójában ezek a hírek kacsák, elindítójuk ismeretlen, káros hatásuk pedig nagy: fölösleges félelmeket keltenek és fölösleges forgalmat generálnak az Interneten – ha mindenki továbbküldi a levelet az összes ismerősének, akkor bedugul a hálózat, mint a féregvírusok esetében. Ne vegyünk részt ezekben az akciókban!

 Részletesen tájékozódhatunk az aktuális hoaxokról a http://index.hu/tech/hoax/ címen.

Csatolt állományok kezelése « Tartalomjegyzék » Levelezőlisták

virusok_es_hoaxok.txt · Utolsó módosítás: 2006/07/04 12:00 (külső szerkesztés)
 
Hacsak máshol nincs egyéb rendelkezés, ezen wiki tartalma a következő licenc alatt érhető el: CC Attribution-Noncommercial-Share Alike 3.0 Unported
Recent changes RSS feed Donate Powered by PHP Valid XHTML 1.0 Valid CSS Driven by DokuWiki