Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbséget mutatjuk.

Összehasonlító nézet linkje

kuezdelem_az_informacioaradattal [2006/07/04 12:03] (aktuális)
sorszám 1: sorszám 1:
 +[[A két legelterjedtebb böngészőprogram]] << [[Tartalomjegyzék]] >> [[A keresési stratégia - keresőgépek használata]]
 +----
 +===Küzdelem az információáradattal===
  
 +Kezdetben a háló alapmódszere – fejlődése és hipertext-tulajdonsága következtében – a szabad bolyongás (böngészés, navigáció, szörfölés stb.) volt, és ez akkor is és ma is nagyszerű szellemi élmény, olyannyira, hogy sokak számára a kábítószerekhez hasonló hatású, nem tudnak szabadulni tőle. Ahogy azonban szaporodtak a szolgáltatók és a dokumentumok, a szörfölőknek fáradságossá vált a kívánt információ elérése. Az özönvízszerű fejlődés következtében az új évszázad elején több, mint 2-3 milliárd hálón lévő dokumentumról olvashatunk. A tudatos információkeresést tovább nehezíti a háló „rendezetlensége”. A webszerverek és -oldalak szabadon keletkeznek és szűnnek meg, ez különösen a kezdeti időszakra volt jellemző. És ekkor a dokumentumokat nem is katalogizálták a hagyományos könyvtári rendnek megfelelően – többnyire sehogy sem.
 +
 +Az információkeresési feladat megoldására két irányban indultak el:
 +A könyvtárosok-informatikusok, egyetemi emberek a forrásokat valamilyen osztályozási rendszer szerint rendezik, esetenként tájékoztató megjegyzésekkel látják el. Ez jelentős szellemi munkát igényel. Az így összeállított általános katalógusok vagy tárgykatalógusok – nevezhetjük virtuális könyvtáraknak is – hierarchikusak, faágtípusúak (osztályokból és alosztályokból állnak), amelyeken témák szerint mozogva böngészhetünk. Manapság már többnyire tartalmaznak saját anyaguk számára ún. tárgyszavas, kulcsszavas keresési lehetőséget is. Mások nem mindenre kiterjedően, hanem speciális részterületek dokumentumainak keresésére állítanak össze tematikus indexeket, speciális katalógusokat.
 +
 +A számítástechnikusok ezzel szemben olyan programokat fejlesztettek, amelyekkel automatikusan lehet összegyűjteni és adatbázisba helyezni (indexelni) a hálón található dokumentumok szövegét teljes egészében vagy részleteiben. Ezekben az adatbázisokban a szövegek összes szava vagy jellegzetes szavai szerepelnek, amelyekhez felsorolják, hogy milyen dokumentumokban találhatók meg. Szolgáltatások jöttek létre, amelyek adatbázisaiban hatékonyan lehet keresni. Ezeket keresőgépeknek (search engine) nevezik. Újabb fejlemény volt, amikor megjelentek az ún. metakeresők, amelyek nem saját adatbázisokat építettek, hanem egyszerre több adatbázisban folytatják le a keresést, és az eredményt rendezett formában adják tovább a háló használójának. 
 +
 +A keresés azt jelenti, hogy egy űrlapba beírjuk azokat a szavakat vagy összetett kifejezéseket, amelyek jelenlétét vagy hiányát (különböző összetételekben) megkívánjuk az adott dokumentumban, és eredményül egy csatolókkal ellátott listát kapunk. A listához többnyire rövid szövegrészlet, egy-két mondat is társul, amelyből felismerhetjük, hogy a dokumentum érdekes-e számunkra vagy sem.
 +
 +Az információkat nemcsak dokumentumokban, hanem strukturáltabb formában, adatbázisokban is el lehet helyezni. Ez azért előnyös, mert a visszakeresés így könnyebbé válik. Ma már a hálón is tízezernyi adatbázis érhető el, amelyek azonban a háló láthatatlan részét jelentik, mert ezek tartalmát a webszervereket automatikusan felkereső programok nem tudják begyűjteni és indexelni, hiszen az adatbázisról honlapján kívül más információ nem jelenik meg közvetlenül. A keresések eredményeit – a megtalált rekordokat – az adatkezelő program állítja össze, és a szolgáltató gép csak ezután küldi el nekünk. A „láthatatlan hálóról” szintén katalógusok tájékoztatnak.
 +
 +A hálón végzett információkeresés szabályai többségükben megegyeznek az adatbázisokban végzett keresésekéivel. A különbség egyrészt a műfaji változatosságból, másrészt a dokumentumok szervezetlen megjelenéséből adódik.
 +
 +Mielőtt részletesen megismerkednénk az információkeresés módszereivel, technikáival és a konkrét lehetőségekkel, megjegyezzük, hogy az eredményes keresés összetevői a következők:
 +  * Saját képességünk arra, hogy a keresett témát, az azt kifejező kulcsszavakat – a keresőprofilt – jól határozzuk meg.
 +  * A kereső eszköz típusa, mérete, tartalma és tulajdonságai. 
 +
 +A sikert két dolog veszélyeztetheti:
 +  * Ha a kapott válasz nem eléggé teljes körű, azaz fontos dokumentumokat elveszítünk, nem találunk meg, 
 +  * Ha a kapott válaszban sok a felesleges tétel, a keresés nem szelektív.
 +
 +E bevezetőhöz még egy megjegyzést kell fűznünk: bár a magyar nyelvű tartalom is örvendetesen fejlődik, a hálón nem lehet megélni az angol nyelv bizonyos fokú ismerete nélkül. A itt található dokumentumok döntő többsége ezen a nyelven íródott.
 +
 +(Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az információkeresés elsősorban gyakorlati tevékenység; az elméleti tudnivaló – mint látni fogjuk – igen röviden összefoglalható. Ezért, akinek módjában áll a következőket a hálóra kapcsolt számítógép mellett tanulmányozza, és járja végig a megadott helyeket.)
 +
 +----
 +[[A két legelterjedtebb böngészőprogram]] << [[Tartalomjegyzék]] >> [[A keresési stratégia - keresőgépek használata]]
kuezdelem_az_informacioaradattal.txt · Utolsó módosítás: 2006/07/04 12:03 (külső szerkesztés)
 
Hacsak máshol nincs egyéb rendelkezés, ezen wiki tartalma a következő licenc alatt érhető el: CC Attribution-Noncommercial-Share Alike 3.0 Unported
Recent changes RSS feed Donate Powered by PHP Valid XHTML 1.0 Valid CSS Driven by DokuWiki