Inter-micsoda « Tartalomjegyzék » Szörfölés az információs szupersztrádán


Elektronikus levelezés, avagy hogyan talál haza a drótpostagalamb?

A hálózatok kifejlesztésekor először a kutatóintézetek mérnökeiben merült fel a gondolat, hogy az összekötött számítógépeket békés, polgári célokra is fel lehetne használni, azaz kutatók, tudósok közti kapcsolattartásra, kutatási intézetek anyagaihoz, adatbázisaihoz való hozzáférésre. Egy kutató magántermészetű céljai érdekében ideiglenes szabványban rögzítette az elektronikus levelezés, az e-mail jellemzőit (ez a szabvány azóta is érvényes!)

Az elektronikus levél, a „drótposta” (e-mail vagy a magyar becenevén „emil”) az Internet egyik leggyakrabban használt szolgáltatása, legegyszerűbb esetben két számítógép között küldött szöveges üzenetet jelent. Nagy előnye a gyorsaság és olcsóság, amivel egyre több területen megelőzi az elavult technológián alapuló faxot vagy hagyományos postai levelet, táviratot („csigaposta”).

A rövid, szöveges üzenethez adatállományok is csatolhatók, így jelentősen felgyorsul a kommunikáció és az adattovábbítás. A csatolt adatállomány bármit tartalmazhat, ami számítógépen tárolható. Képet a közös nyaralásról, a kórusunk ma délelőtti műsorának hangfelvételét, egy kisfilmet a legkisebb gyerek első lépéseiről vagy akár a vasárnapi prédikációt is.

A levelek tetszőlegesen kódolhatók, titkosíthatók is. Magyarországon is elfogadták a törvényt a digitális aláírásról, ami elektronikusan hitelesíti az elküldött levelet, nincs messze az az idő, amikor sorbanállás nélkül, drótpostán intézhetjük hivatalos ügyeinket.

Az e-mail nem ismer határokat. A világ bármely pontjára eljut néhány perc alatt. Az se gond, ha több címre akarjuk elküldeni a levelet. Száz helyre is ugyanannyi időnkbe és pénzünkbe kerül eljuttatni, hiszen mi csak egy levelet indítunk el, a levél majd tudja, milyen címekre kell elmennie. Felismerve ennek a hasznosságát, már az Internet hőskorában létrejöttek az első levelezési listák (mailing lists) Ezek olyan csoportok, melyeknek tagjai megkapnak minden levelet, amely a lista címére érkezik. Ez némileg zártabb közösséget jelent, mivel először fel kell iratkozni a listára, és el kell fogadni a lista létrehozója által meghatározott általános elveket, szabályokat. Általában három fajta listán vehetünk részt:

  • Az első esetében a csoport tagjai egy szerkesztett hírlevelet kapnak, melynek tartalmára csak közvetve vagy egyáltalán nincs befolyásoló hatásuk (például a napi egyházi lapszemle, amelyben a feliratkozott tagok minden hétköznap megkapják a fontosabb magyar nyelvű újságokban megjelent, történelmi keresztény egyházakat érintő híreket).
  • A másik típusnál a tag aktívan részt vesz a tartalom formálásában, azaz levele azonnal minden listára feliratkozott csoporttaghoz eljut (Ilyen például az evangélikus lelkészi levelezőlista, a Fraternet).
  • A harmadik, a moderált listán az előzőhöz hasonlóan mindenki küldhet levelet a listára, de mielőtt ez valóban eljutna a címzettekhez, a lista „gazdája” , a moderátor átnézi, hogy az üzenet megfelel-e az előzetesen megbeszélt szabályoknak.

Az Interneten terjesztett hírlevelek általában ingyenesek, a listákon való részvétel sem kerül pénzbe. Bárki indíthat levelezőlistát, ha olyan gondolatai, információi vannak, amelyeket sok emberrel szeretne megosztani. A levelek elküldése jóval kevesebbe kerül, mint a „csigapostán” , hiszen ha egy levelet száz címre akarok elküldeni, elég ha felsorolom egyetlen levél elején a címeket, majd a hálózat eljuttatja mindenkihez. Ráadásul azt az egy levelet is csak a saját szolgáltatónkhoz kell eljuttatni, a többi a hálózat feladata. Mindegy, hogy a levél a szomszéd utcába megy vagy Új-Zélandra, legfeljebb néhány perc alatt célhoz ér.


Inter-micsoda « Tartalomjegyzék » Szörfölés az információs szupersztrádán

elektronikus_levelezes_avagy_hogyan_talal_haza_a_drotpostagalamb.txt · Utolsó módosítás: 2006/07/04 11:44 (külső szerkesztés)
 
Hacsak máshol nincs egyéb rendelkezés, ezen wiki tartalma a következő licenc alatt érhető el: CC Attribution-Noncommercial-Share Alike 3.0 Unported
Recent changes RSS feed Donate Powered by PHP Valid XHTML 1.0 Valid CSS Driven by DokuWiki